APEL CĂTRE PREŞEDINTELE ROMÂNIEI

 

Pe fondul crizei declanşate de tragedia de la Clubul Colectiv, dar având ca substrat şi imensa nemulţumire a electoratului faţă de corupţia, iresponsabilitatea şi aroganţa politicienilor români s-a lansat un val de protest de o amploare unică în istoria postdecembristă a României.

 

Liga Transilvania Democrată consideră că acest val de protest şi de contestare este semnul unei crize sistemice a instituţiilor şi a elitei politice din România. Această criză oferă, însă, şi şansa unui început pentru o reformă instituţională fundamentală în România.

 

Considerăm că în situaţia prezentă Preşedintele României este cel care poate iniţia cel mai eficient schimbările necesare pentru lansarea acestei reforme. Lipsa unei acţiuni ferme, convergentă cu iniţiativele societăţii civile va însemna irosirea unei şanse istorice.

 

Propunem introducerea în dezbatere a următoarelor măsuri de reformă:

I.) Necesitatea modificării Constituţiei. Iniţiativele de până acum au eşuat, dar erau limitate şi datorită contextului de negociere interpartinică din parlament. În completarea chestiunilor deja ridicate, noi considerăm necesară şi discutarea următoarelor amendamente:

- introducerea în textul constituţional a regiunilor. Susţinem soluţia prin care Constituţia nominalizeză regiunile României, regiuni care se vor constitui concret prin lege, în baza mai multor criterii, dar primul dintre acestea să fie criteriul istoric-cultural

- garanţii constituţionale ale autonomiei locale: principalele competenţe ale autorităţilor locale/regionale să fie definite în constituţie, existând posibilitatea de adăugare de noi competenţe prin legi organice

- protecţia autonomiei şi descentralizării prin Curtea Constituţională; autorităţile autonome locale/regionale să poată ataca direct la Curte acele măsuri ale guvernului care lezează autonomia locală/regională

II.) Reforma vieţii politice trebuie să înceapă cu schimbări privind partidele şi sistemul electoral. Sunt de discutat următoarele opţiuni:

- partidele să nu fie reglementate printr-o lege aparte ci prin legea asociaţiilor, ca asocieri specifice. Astfel s-ar pune în evidenţă mai clar că partidele constituie o formă specială a exercitării dreptului fundamental al asocierii.

- adoptarea unei legi electorale cu examinarea următoarelor variante: a) sistem mixt-proporţional (pe exemplul german), sau b) sistem cu liste deschise (prin care alegătorul votează nu numai partidul, dar poate influenţa prin vot şi ordinea de pe listă)

III.) Reforma componentei de democraţie directă: o lege mai clară a referendumului (incluzând o definire mai clară a finalităţii actului plebiscitar). Să se reglementeze şi iniţiativa populară locală, cea spre autorităţile locale/regionale !

 

Stimate D-le Preşedinte ! Aveţi menirea constituţională de a media între stat si societate. Credem că aveţi şi angajamentul ferm de a înlesni dialogul social în acest moment crucial când o mare parte a societăţii noastre aşteaptă paşi concreţi spre soluţii.

 

Conducerea Ligii Transilvania Democrată

 

 

FELHÍVÁS ROMÁNIA ELNÖKÉHEZ

 

A Colectiv klubban bekövetkezett tragédia nyomán kibontakozó válság, de főleg az a mély felháborodás, amelyet a román politikai elit korrupciója, felelőtlensége és arroganciája váltott ki az ország választópolgáraiból, olyan átfogó tiltakozáshullámot indított el, amely egyedülálló Románia rendszerváltás utáni történetében.

 

Az Erdélyi Demokrata Liga úgy véli, e tiltakozáshullám Románia politikai intézményeinek és elitjének immár rendszerszintű működésképtelenségére utal. A válság ugyanakkor esélyt is kínál Románia alapvető intézményi reformjának az elindításához.

 

Úgy gondoljuk, a jelenlegi helyzetben Románia Elnöke kezdeményezheti hatékonyan a szükséges változásokat az alapvető reformok beindításához. A határozott – irányában a civil társadalom követeléseivel azonos – cselekvés elmaradása viszont egy történelmi esély elszalasztását eredményezheti.

 

A következő reformintézkedések napirendre tűzését és nyilvános vitáját javasoljuk:

 

I.) Az alkotmánymódosítás megkerülhetetlensége. Az eddigi kezdeményezések kudarcot vallottak, de egyébként is korlátozottnak ígérkeztek tekintettel a parlamenti pártközi alkuk érdekmeghatározottságára. Az eddig felmerült javaslatok kiegészítéseképpen a következő módosítások megvitatását tekintjük még fontosnak:

- a régiók bevezetése az alkotmány szövegébe. Olyan megoldást támogatunk, amely nevesíti a régiókat az alkotmányban, a régiók maguk pedig törvény alapján jönnek létre, több kritérium figyelembevételével, amelyek között a történelmi-kulturális jelleg meghatározó voltának kell a legfontosabbnak lennie.

- az önkormányzati autonómia alkotmányos garanciáinak biztosítása: a helyi/regionális hatóságok főbb hatásköreit magának az alkotmánynak kell meghatároznia, ezeket csak kibővíteni lehessen további sarkalatos törvényekkel.

- az autonómia és a decentralizálás alkotmányos védelme az Alkotmánybíróság bevonásával: a helyi/regionális autonóm hatóságok rendelkezzenek olyan jogkörrel, amely alapján közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ha a kormány valamely intézkedése sérti a helyi/regionális autonómiát.

 

II.) A politikai élet megújításának a pártszabályozás és a választási rendszer reformjával kell kezdődnie. A következő lehetőségek mindenképp megvitatandók:

- A pártokra vonatkozó előírásokat ne külön párttörvény szabályozza, hanem az egyesülési jogra vonatkozó törvény. Ez a pártok azon természetét állítaná az előtérbe, amely azokat alapvetően az egyesülési alapjog sajátos gyakorlásából vezeti le.

- A választási törvény tekintetében a következő két változat mérlegelését javasoljuk: a) arányos vegyes választási rendszer (a német mintára); b) arányos listás választási rendszer nyitott listákkal (amelyek révén a választó nem csupán szavaz valamelyik pártra, hanem befolyásolhatja a párt jelöltjeinek a sorrendjét is).

 

III.) A közvetlen demokrácia eszközeinek a reformja: a népszavazásra vonatkozó törvénynek egyértelműbbnek kell lennie (világosan rendelkeznie kell a kiírt népszavazások finalitásáról) ! Szükség van a helyi népi kezdeményezések szabályozására is, amelyek a helyi/regionális hatóságok működésére irányulnak.

 

Tisztelt Elnök úr ! Önnek alkotmányos feladatköre az állam és a társadalom közötti közvetítés. Úgy véljük, Ön határozottan elkötelezte magát a társadalmi párbeszéd előmozdítására a mostani döntő pillanatban, amikor az ország társadalmának legnagyobb része konkrét lépéseket vár a megoldás érdekében.

 

 

Az Erdélyi Demokrata Liga vezetősége

 

COMUNICAT

 

În data de 10 ianuarie 2015 Liga Transilvania Democrată a organizat la Cluj o întâlnire cu membrii şi simpatizanţii săi precum şi cu reprezentanţii câtorva organizaţii care militează pentru aceleaşi idealuri. La discuţii au participat: dl. Sabin Gherman, ziarist, militant cunoscut al ideii transilvane şi dl. Izsák Balázs, preşedintele Consiliului Naţional Secuiesc.

În urma discuţiilor, Liga Transilvania Democrată a adoptat urmatoarele:

- Programul minimal al Transilvanismului;

- Strategia de organizare a unei Reţele Transilvaniste care constă în stabilirea parteneriatului şi a colaborării cu organizaţiile civile care au scopuri convergente cu ideile transilvaniste;

- Strategia creării unei mişcări politice, apoi a unui partid transilvanist pentru susţinerea politică a intereselor ardelene.

 

Programul minimal al Transilvanismului are trei idei de bază, considerate nenegociabile:

1) Privim regiunea istorică a Transilvaniei ca o entitate regională-culturală care are dreptul să-şi dobândească propriul statut într-o România reformată;

2) Principiul constitutiv al Transilvaniei este egalitatea celor trei culturi şi limbi istorice: româna, maghiara şi germana;

      3) Transilvania are propria ei structură regională, bazată pe istorie şi specificităţi culturale, o structură care nu poatefi desconsiderată şi negată de reforme regionaliste.

Programul complet va fi dat publicităţii.

Liga Transilvania Democrată cheamă pe toţi simpatizanţii şi, mai ales, tineretul, să participe activ, civic la definirea şi popularizarea unui transilvanism modern adaptat nevoilor societăţii secolului XXI !

 

Sedinta Cluj 10-01-2015

 

KÖZLEMÉNY


Az Erdélyi Demokrata Liga január 10-én Kolozsvárott találkozót szervezett tagjai és szimpatizánsai részvételével, amelyen néhány, hasonló ideálokért küzdő szervezet képviselője is jelen volt. A megbeszélésen részt vett Sabin Gherman újságíró, az erdélyi eszme közismerten elkötelezett képviselője, valamint Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A megbeszélés és a vita nyomán az Erdélyi Demokrata Liga elfogadta a következőket:
- A Transzilván Minimum Programját;
- A Transzilvanista Hálózat megszervezésének a stratégiáját; ez partnerségek és együttműködések kialakítását eredményezi olyan civil szervezetekkel, amelyeknek a céljai konvergensek a transzilvanista eszmeiséggel;
- egy politikai mozgalom létrehozásának, majd egy transzilvanista párt megalakításának a stratégiáját, amelyek célja az erdélyi érdekek politikai képviselete.

A Transzilván Minimum Programjának három alapvető, alku tárgyát nem képezhető elv a kiindulópontja:
1) Erdély történelmi régióját olyan regionális és kulturális egységnek tekintjük, amelynek joga van saját státusához egy megreformálandó Románián belül;
2) Erdély létének meghatározó elve három történelmi kultúra és három nyelv, a román, a magyar és a német egyenlő volta;
3) Erdélynek saját belső regionális szerkezete van, amely történelmén és kulturális sajátosságain alapszik; ezt a szerkezetet nem tagadhatja meg, tőle nem tekinthet el Románia egyetlen kormánya sem regionális reformjainak tervezése során.

A teljes programot hamarosan közzé tesszük.

Az Erdélyi Demokrata Liga felkéri szimpatizánsait, elsősorban a fiatalokat, hogy aktívan vegyenek részt a XXI századi transzilvanizmus korszerű újrafogalmazásának és népszerűsítésének a civiltársadalmi folyamatában !

 

 

 

 

 

Magazin online

În curând se va deschide magazinul nostru on-line.

Cine e online?

Avem 16 vizitatori și nici un membru online

Joomla templates by Joomlashine